Így szokj le a kényszerevésről

Az evés, mint olyan egy rendkívül összetett kérdés és gyakorlatilag hosszú-hosszú órákon át beszélgethetnék arról, hogy mit és miért is eszünk.

Abban persze mindannyian egyetértünk, hogy az evés egy alapvető fiziológiai szükséglet, ám ha a kutatások eredményeit vesszük alapul, akkor megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy élelem nélkül, akár 40 napig is kibírná a szervezet, ellenben folyadék nélkül 8 nap alatt kiszáradnánk.

Persze most egy kicsit elkalandoztam, mert mai cikkeben a kényszerevésről szeretnék veled beszélni. Sokan vannak, akik azzal kerestek meg, hogy bármit is csinálnak egyszerűen nem tudnak lefogyni.

A legtöbbetekkel ilyenkor sokat beszélgetek és több alkalommal kiderült már, hogy az étkezést egyfajta pótcselekvésként élitek meg, ezzel próbáltok kompenzálni valamit, sok esetben úgy, hogy ezt észre sem veszitek.

A lelki gátakról már több ízben beszélgettünk, ugyanis a fogyás kapcsán ez egyszerűen elkerülhetetlen kérdés, hiszen nem egyszer kiderül, hogy a plusz kilók hátterében valamilyen blokk áll. Ennek pedig egyik kiváltója vagy okozója, ha úgy tetszik lehet a kényszerevés, ami nyilvánvalóan szintén valamilyen lelki gát függvénye.

Mai cikkemben szeretném nektek megmutatni a kényszerevés egyes típusait és egy kicsit arról is beszélgetünk, hogy hogyan is szokhatnál le róla.
 

A.) A Hangulatfüggők

Ha abból a tényből indulunk ki, hogy az evés egy alapvető fiziológiai szükséglet, akkor az evés elméletileg nem függhetne a hangulatunktól. Gyakorlatban ez azonban egyáltalán nem igaz, ugyanis rendszeresen, ha például rosszul érezzük magunkat megeszünk egy szelet sütit vagy egy tábla csokit, hiszen az édesség endorfint szabadít fel a szervezetben, ezzel pedig csökkentjük a bennünk tomboló stressz.

De azt például tudtad, hogy a mozgás ugyanilyen energiákat szabadít fel a testedben? Vagyis, ha csokoládé helyett, sétálnál egy kört a ház körül, akkor végső soron ugyanazt az eredményt érnéd el extra kalóriák bevitele nélkül. Sőt!

Persze én tudom, hogy ez baromi nehéz, éppen ezért tudom csak azt hangsúlyozni, hogy ez fejben dől el. Ha a vigaszevést választod akkor vállald annak a következményeit is!
 

B.) Vigaszevés

A vigaszevők azok, akik rosszkedvükben azonnal kajához – legtöbb esetben nasihoz, édességhez – nyúlnak és az érzelmeiket az étel adta örömmel igyekeznek csillapítani. Amikor úgy érzed, hogy szétesik minden, akkor azonnal kajához nyúlsz, mert csak ez nyújt vigaszt a nehéz percekben.

A szakértők véleménye szerint a túlevést, vigaszevést csaknem 80 százalékban az érzelmek okozzák. Szerintük a vigaszevők azért esznek, hogy így kompenzálják a stresszt, az érzelmi konfliktusokat és a mindennapi élet adta problémákat.

Persze a vigaszevésnek is létezik fiziológiai magyarázata. Az egész rejtély kulcsa a szerotonin szintben keresendő, ugyanis ez az a hormon, ami a nyugalom és a derű érzését váltja ki a testben. Ha azonban a szerotonin szintünk lecsökken, akkor az energiánk is kevesebb lesz és a hangulatunk sem lesz éppen rózsás.

A szerotonin szintet persze sok minden befolyásolhatja, a nőknél például menzesz ideje alatt jelentősen lecsökken, de a változókorba lépés során is csökkenhet annak szintje. Persze a mindennapi stressz okozta gondok is befolyásolhatják ennek szintjét, ilyenkor a legtöbben levertnek, bánatosnak és idegesnek érzik magukat.

A férfiak szerint ez sok esetben hiszti,  pedig fiziológiai magyarázata ez és érdemes nevén nevezni a gyereket, így ugyanis könnyebben lehet „orvosolni” a problémát. Hiszen, ha tudjuk egy probléma gyökerét, akkor könnyebben megyünk elébe, mintsem ha sötétben tapogatózunk.
 

Hogyan szabadulhatsz meg a kényszerevéstől?

Tudom, hogy egész ideáig ez a kérdés motoszkált a fejedben, éppen ezért most, mutatok neked néhány tippet, amiknek a segítségével akár örökre megszabadulhatsz a kényszeres evéstől.
 

1.) Azonosítsd be mitől jön rád az ehetnék!

Érdemes lehet táplálkozási naplót vezetned és leírnod, hogy milyen emberek, ingerek, hatások érnek egy nap, milyen körülmények miatt szeretnél enni. Ha például a metrón utazva tör rád a frász és úgy érzed most kell egy csoki, írd le!

Hidd el, utólag visszanézve sokkal könnyebb lesz majd átlátnod az összefüggéseket és hamar rájössz majd, hogy mi váltja ki nálad a habzsolásra való kényszert.
 

2.) Nem mindegy, hogy fizikai vagy érzelmi az éhség

Erről már beszélgettünk, sőt fentebb is említettem, hogy nyilvánvalóan az evés egy fiziológiai szükséglet. Ám nem összetévesztendő az érzelmi evéssel. A fizikai éhség fokozatosan erősödik, míg az érzelmi éhség hirtelen tör rád, inkább kényszerként.

Úgy fogod érezni, hogy most azonnal enned kell valamit. Ha ez az érzés merül fel benned, akkor tudd, hogy nem fiziológiai szükségletről van szó, hanem valamilyen kényszerről.
 

3.) Ha rád tör az ehetnék inkább foglald el magad valamivel

Ahogy azt már fentebb is írtam az evés, főleg a nassolás boldogsághormonokat szabadít fel a testedben, ezért is nyúlunk sok esetben kajához, ha szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ám, ha te igazából nem is vagy éhes csak vigaszt keresel valamire, akkor érdemes lehet egy ilyen rád törő pillanatban inkább elfoglalnod magad valami mással.

Ez lehet akár valóban a mozgás, hiszen az ugyanúgy endorfint szabadít fel, de bármilyen más tevékenység is, ami örömet okoz a számodra. A lényeg, hogy próbáld meg elkerülni a kényszeres evést, nassolást. Persze ehhez kelleni fog egy nagy adag tudatosság és ez kizárólag fejben dől el, de ha nagyon akarod, akkor hidd el neked is menni fog!

Értékeld te is a bejegyzést

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (67 szavazat, átlag: 4,60 a 5-ből)
Loading...

Te hogyan állsz a “kajával”?


Üdvözlettel, Katona Zoltán
személyi edző és táplálkozási szakértő

Megosztom
Share on Facebook
Facebook
0

3 hozzászólás ehhez: “Így szokj le a kényszerevésről

  1. Kedves Zoltán!

    Köszönöm a mai írásod, éppen jókor jött és nagyon hasznos.
    Éveken keresztül sajnáltam magam, hogy nem tudom megállni, hogy nehéz, stresszes helyzetben csak eszem, pedig agyammal tudom, hogy nem kell.

    Ostoroztam magam, hogy én, az egykori élsportoló, elvesztettem a kitartásom itt a vég.
    Én, a pedagógus, nem tudok példát mutatni a tanítványaimnak kitartásból, hiszen nem tudok lefogyni.

    Mégis most leírva, szembe nézve magammal hihetőnek tűnik, hogy uraljam a testem.

    Nevén kell nevezni, ha nem is hangzik jól, időnként rám jön a vigaszevés. Igen akkor, amikor stresszes vagyok (az iskolai dolgoktól, ami nem is rajtam múlik) és ha elkeseredem (nem uralom az életem; nem érzem, hogy fontos vagyok).

    Pedig az evést, speciel tudom uralni, csak szembe kell vele nézni.

    Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Napok óta nem volt időm végig elolvasni amit írtál.
    A leveleim között megjelöltem, hogy majd, ha lesz időm elolvasom. Most éjjel 11 múlt, ezer más dolgom van, mégis elolvastam. Sőt, úgy érzem, azzal, hogy most hozzászólok, erősebbnek érzem magam.

    Ha volt erőm az elmúlt másfél hónapban a tanítás mellett heti 3-szor elmenni úszni, akkor az eddig elért eredményeket lelki dolgok miatt, vigaszevéssel nem szabad elrontani.
    Bevallom (főleg magamnak), hogy a héten már 3 vigaszevésen vagyok túl (még csak szerda van).

    Megfogadom magamnak, hogy mindent megteszek, hogy ezen úrrá legyek! 🙂

    Köszönet az írásért!

  2. Kedves Zoltán!

    Köszönöm szépen az irásod. Rám is szokott törni a vigaszevés. TV nézés közben kell, hogy valamit rágcsáljak.
    Ilyenkor egy kis csomag mogyorót veszek magamhoz, és addig eszem, amig van benne. Van, amikor csokoládéval vagyok igy.

    Köszönöm szépen a tanácsot, megpróbálom legközelebb tornával leküzdeni a kényszerevést.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük